vékonybél

A vékonybél      B.K.

A vékonybél három szakaszra osztható: felső része a patkóbél, középső része az éhbél és alsó szakasza a csípőbél. A vékonybél a gyomor és a patkóbél közötti záróizommal kezdődik, és a csípőbél és a vastagbél közötti billentyűvel ér véget. Hossza kb. 6-7m.

A vékonybél falának szerkezete

A vékonybél nyálkahártyájának egészére jellemzőek a bélbolyhok, valamint a nyákot elválasztó kehelysejtek jelenléte. A bélbolyhok felszínét alkotó hámsejtek bél felőli oldala úgynevezett mikrobolyhokra oszlik, mely a bél kefeszegélyét alkotja. Ehhez a kefeszegélyhez kötve helyezkednek el a különböző fehérje- és szénhidrátbontó enzimek. A bélbolyhokon keresztül történik az alkotóelemeire bontott táplálék felszívása. A patkóbélben úgynevezett Brunner mirigyek is vannak, melyek a gyomorsósav ellen speciális védőnyákot termelnek. Az éhbél felépítése a leírtaknak megfelelő, de a csípőbél területén a bélfalban nyiroktüszők tűnnek fel.

Emésztés és felszívódás a vékonybélben

A patkóbélben a béltartalom a nyálkahártya által termelt váladékkal, a hasnyálmirigy nedvvel és az epével keveredik. A gyomorban megindult emésztés a vékonybélben fejeződik be: a fehérjék, zsírok és szénhidrátok építőköveikre bomlanak, majd a bél hám- és kötőszövetes rétegén keresztül vándorolva jutnak be a vérerekbe, illetve a nyirokerekbe.