Táplálkozás wiki

tápanyag: Azokat az anyagokat, amelyek a test felépítésében, a szervezet működésében részt vesznek, és a táplálékkal jutnak a szervezetünkbe, tápanyagoknak nevezzük.

szerves tápanyagok: Az élő szervezet felépítéséhez, működéséhez alapvető fontosságú szénvegyületek. Fehérjék, szénhidrátok, zsírszerű anyagok és vitaminok.









szervetlen tápanyagok: Szenet nem tartalmazó életfontosságú vegyületek. Víz és ásványi anyagok.

fehérje: Aminosavak lineáris polimereiből felépülő szerves makromolekulák. 

építőanyagok: A sejtek felépítéséhez nélkülözhetetlen molekulák (főként fehérjék, szénhidrátok, zsírszerű anyagok).

fűtőanyagok: Nagy molekulájú, energiadús vegyületek, a sejtek energiaforrásai (zömmel szénhidrátok, zsírszerű anyagok).

szénhidrátok (szacharidok): A növények által, fotoszintézis során termelt, szén, oxigén és hidrogéntartalmú szerves vegyületek, melyekben a H:O arány legtöbbször 2:1 (mint a vízben).

zsírok: Az egyszerű lipidek közé tartoznak. Biológiailag rendkívül fontos, természetes vegyületek, melyeket növényi- és állati szervezetek állítanak elő.

zsírsav: Azok a növényi, vagy állati eredetű zsírok vagy olajok fő alkotórészét képező (mono)karbonsavak, melyek hosszabb, nyílt láncú, el nem ágazó, telített vagy telítetlen alifás szénláncot tartalmaznak.

vitamin: Olyan szerves vegyület, amely kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, viszont kellő mennyiségben az előállítására nem mindig képes, ezért tápanyag formájában kénytelen hozzájutni.

ásványi anyagok: Olyan kémiai, biológiai elemek, amelyekre szükségünk van. Az ásványi anyagok főleg fémtartalmú elemek (vas, nátrium, kalcium), de lehetnek nemfémesek (szilícium, bór), vagy éppen gázhalmazállapotú (klór, fluor).

víz: Fontos alkotója szervezetünknek és közege a testben lejátszódó kémiai folyamatoknak. Szükséges az anyagok oldásához, szállításához, továbbá lebontásukhoz és felépítésükhöz.

teljes értékű fehérje: Megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza azokat a számunkra nélkülözhetetlen építőegységeket, amelyeket a sejtjeink nem képesek előállítani.

gabonafélék: Termesztett fűfélék, amelyeknek szemtermését élelmezési, takarmányozási vagy ipari célokra hasznosítják (búza, rozs, rizs, kukorica stb.).

keményítő: Növényi poliszacharid, egy szénhidrát.

rostok: Olyan növényi eredetű szénhidrátok, amelyeket a szervezetünk nem képes megemészteni. Hatékonyabbá teszik a víz megkötését, az elfogyasztott ételek felszívódását, a bélműködést, az emésztést. Felszívják az epesav sóit és a koleszterint, megkötik az emésztéskor termelődő gázok egy részét. A rosthiányos táplálkozás rövidtávon székrekedést, hosszútávon elhízást, cukorbetegséget vagy akár vastagbélrákot is okozhat.

élelmiszerpiramis: A fogyasztandó élelmiszercsoportok mennyiségi viszonyainak ábrázolása piramis segítségével.