A vegetatív idegrendszer

Az idegrendszerünk egyik része a külvilággal hoz létre kapcsolatot,irányítja az érzékszerveket,a vázizmokat.
A másik része,amely a belső szerveinket szabályozza és összehangolja életfolyamatainkat,fenntartja a belső környezet állandóságát,az a vegetatív idegrendszer.
A vegetatív központok vannak:a gerincvelőben
                                                  az agytörzsben
                                                  az agykéregben

Jellemző rájuk,hogy emeletszerűen egymásra épülnek,és befolyásolják egymás tevékenységét.
A központi idegrendszer utasításait végrehajtó idegrostok kétfélék:a szimpatikusak mozgósítják,a paraszimpatikusak tartalékolják a szervezet erőit.
Közös jellemzőjük az,hogy amint kilépnek az agy- vagy a gerincvelőből,a dúcokban átkapcsolódnak,és hatásukat újabb idegsejt viszi a belső szervekhez.

A paraszimpatikus hatás jellemzői: tartalékolja a szervezet erőit
                                                         csökken a szívműködés
                                                         lassul a vérkeringés
                                                         szűkülnek a hörgőcskék
                                                         élénkül az emésztés
                                                         tágulnak az erek
                                                         alapszintre áll be a vércukorszint

A szimpatikus hatás jellemzői:mozgósítja a szervezet erőit
                                                 fokozódik a szívműködés
                                                 gyorsul a vérkeringés
                                                 tágulnak a hörgőcskék
                                                 lelassul,csökken az emésztés
                                                 szűkülnek az erek
                                                 emelkedik a vércukorszint

Belső szerveink többségének vegetatív beidegzése kettős.Azaz mind serkentő,mind gátló idegrostok szabályozzák a működését.Azt,hogy melyik érvényesüljön,szervezetünk pillanatnyi szükségletei határozzák meg.

A szívműködés:a megnövekedett szén-dioxid-tartalmú vér átáramlik az agytörzsön és ingerli a vérkeringést szabályozó központot.A központ ingerületét szimpatikus rostok szállítják a szív működéséért felelős szinuszcsomóhoz,mely a jobb pitvar falában helyezkedik el.Hatására nő a szív összehúzódásainak a száma és ereje,fokozódik a véráramlás sebessége.Így a vérből a működő izmokhoz több oxigén jut,és a keletkezett szén-dioxidnak felgyorsul a szállítása.Fokozott izomtevékenység befejezésével a vér szén-dioxid tartalma is csökken és a szívműködés lelassul.